A korona rejtélye
Az alkotó egyén ereje
Együtt ünnepelünk?
Bocskai István és a hajdúvitézek
300 éve
Petőfi Sándor
Publikációk
Innocsekk

A KORONA REJTÉLYE

Az ember életét a legkorábbi időktől kezdve végigkísérik a különböző tárgyak: mindennapi használati eszközök, ékítmények, fegyverek. Manapság már kevésbé ragaszkodunk hozzájuk, gyorsan megválunk a divatjamúlt vagy megunt tárgyainktól, általában csak az értékes vagy annak vélt s a személyes jellegű hominkhoz vagyunk hűségesek.

Az 1000. év végén, amikor Európa keresztény lakossága Kriszrus születésének első millenniuma ünneplésére készült, a Kárpát-medence népei a keresztény világ legmagasabb egyházi és világi vezetőjének a jóváhagyását várták, hogy Géza fejedelem fiat, Vajkot királlyá koronázhassák.

Az Árpád-házi királyok egyházi szertartás keretében váltak Isten kegyelméből való uralkodóvá. A Karoling-kortól kialakult szertartásrend szerint a trón várományosa, amikor a templomba érkezett, letette fegyvereit és palástját, az oltár előtt kereszt alakban, karjait kiterjesztve a megalázkodása jeleként a padlóra borult, miközben a Mindszentek litániáját énekelték.

A király hatalmát jelképező tárgyak területenként és koronként változtak (trón, sisak, korona, lándzsa, jogar, országalma, kard, karperecek, gyűrű). Közülük a koronáé volt az elsőség, noha az ezredforduló körül és a 11. században a lándzsának (zászlós lándzsának) is fontos szerep jutott. A királyi pecsétek ábrázolásai szerint a 11. század közepén, Magyarországon is a korona, a jogar és az országalma vált a királyi hatalmat szimbolizáló jelvényekké, a lándzsa, pedig eltűnt. Az Árpádkor folyamán a korona, a jogar, a kard és feltehetőleg az országalma használata állandósult, míg a koronázási viselethez a palást kapcsolódott és magyarországi jellegzetességként a koronázási ornátus állandó részévé vált.

A trón várományosát a fején és a jobb vállán először az érsek szentelt olajjal felkente, majd átöltöztették (későbbiekben ráadták Szent István palástját). Koronázás után átadták az uralkodás jevényeit: a jogart, az országalmát, és a kardot. A király esküt tett az ország törvényeinek megtartására, majd vitézeket ütött lovaggá. Végül az uralkodó egy földből összehordott dombra vágtatott fel lóval, és a négy égtáj felé szertartásszerű kardvágással jelképezte az ország védelmét, bárhonnan érkezzék az ellenség.

A Szent Korona Tan kialakulásának kezdete Könyves Kálmán (1095-1116) király uralkodásának idejére tehető. Ő volt az, aki Hartvik győri püspököt bízta meg Szent István király életének megírásával.
Kálmán kora után a Szent Korona már nem csupán egy tisztelt szent királyi jelvény, hanem -és ebben az egyedülálló, a mitikus- egy, a királyi hatalmon felülemelkedő személy, akinek az egész ország hűséggel tartozik. Így válik egy szent ereklye mindenek felett álló hatalommá, a mindenkori király feletti lelki hatalommá.

A XIII. században és az Árpádház-i dinasztia kihalása (1301.) után is a Szent Koronát úgy fogták fel, mint az Isten választotta királyok, személyek tulajdonát és örökségét, amelynek birtoklása egyet jelentett a korona szentségi tulajdonságainak az átörökítésével az utódokra.
A Szent Istvántól származó Szent Koronával történő megkoronázás fontosságát és annak közjogi szerepét jól szemlélteti III. Endre király (1290-1301) Theodor fehérvári püspökhöz írt levelének egy részlete. "A mi uralkodásunk és megkoronáztatásunk ellenségei előbb titkon, majd nyíltan azon mesterkedtek, hogy trónralépésünkkor, ne juthassunk a szent király koronájához, hogy a mi uralkodásunk tekintélye és az országlakók üdve kérdésessé tétessék."

A XV. században már jogi formát is kapott ez a felfogás. Amikor az ország főurai összeütközésbe kerültek Zsigmond királlyal (1387-1437) és maguk vették át a királyi hatalomnak a birtoklását, ezt a Szent Korona joghatóságának felhatalmazásából tehették meg. Ez alapján a király helyett a koronát nevezték ki a hatalom gyakorlójának. Ők maguk, pedig a korona felhatalmazásából intézkedtek.
Mintegy száz évvel később, a híres Werbőczy István latinnyelvű Hármaskönyvében (Tripartitum, Bécs 1517) írásba foglalta a magyar Szent Korona Tan-t. A joggyűjtemény szerint a hatalom forrása a szent Korona és nem a mindenkori király. A Szent Korona az ország "teste. A társországok, mint Horvátország, Dalmácia, Szlavónia, Erdély a Szent Korona országai. Jószágvesztés esetén a birtok visszaszállt a koronára és a király e birtokokat csak azért adományozhatta tovább, mert a Szent Korona jogai a megkoronázással átruházódtak reá.

1613-ban jelent meg Révay Péter: Commentarius De Sacra Regni Hungariae Corona című emékirata. (A Magyar Királyság Szent Koronájának magyarázata.) Ebben és a későbbi művében: a magyar államról és a magyar Szent Koronáról címűben, igen emelkedett stílusban fogalmazta meg a Szent Korona Tant. Ő a törvények törvényének nevezte azt.
A Szent Korona Tan elmélete töretlenül fennmaradt a magyar királyságon belül.
Később a történelmi változások következményeként az I. világháború után ugyan megszűnt a magyar királyság, mint államforma, de a Szent Korona tisztelete, rangja és méltósága mind a mai napig semmit sem vesztett eszmei fényéből és tartalmából.

1990. után államunk címerére és címerébe is visszakerült. A magyar nép számára a Szent Korona Szent István államalapító királyunk öröksége marad.

Míg más népeknél a királyhoz készíttetnek koronát, addig nálunk fordított a helyzet: a koronához keresnek királyt. A magyar jog a legfelsőbb állami méltóságnak tekintette a magyar Koronát, tehát a mindenkori király fölé helyezte. Méltán mondhatjuk a Szent Korona több mint királyi dísz vagy jelvény; hazánknak, függetlenségünknek, nemzeti önérzetünknek letéteményese. A Szent Korona: a magyar nemzet, a magyar nép; hazánk.

Az első világháborúban hazánkért, Magyarországért és a koronáért ontották a vérüket hős honvédeink, Európa több hadszínterén. Martonvásáron emelt első világháborús emlékmű 97 hősnek állít örök emléket. Olyan hősöknek, akiknek dédunokái a martonvásári iskolába járnak. Ők, azok a gyerekek, akik dédapjukat nem ismerhették, de szívükben őrökre él a hősök tisztelete.

A martonvásári Emlékezés terén álló I. világháborús emlékszobrot 1934-ben az itt maradt özvegyek akartából, és közadakozásból emelte Martonvásár közössége. Ők, azok az özvegyek, akik nem tudták, hogy hol nyugszanak a férjeik, hol van a sírjuk, hová vihetnek virágot?

A hősi emlékművet Maugsch Gyula, országosan elismert szobrászművész tervezte. A talpazaton egy hős katona egészalakos bronzszobra áll. A mészkő talpazat két oldalán olvashatóak a hősök nevei, elől a magyar korona bronzmásolata és az apostoli kettős kereszt látható. Ezt a koronát, melynek védelmében áldozták életüket hovédeink, nekünk martonvásári gyermekeknek, tanároknak, szülőknek, és idős embereknek mindig alázattal kell óvni.


Lap tetejére

Az alkotó egyén ereje a közösség őrizte hagyományokban leledzik.

(Ortutai Gyula: Fedics Mihály mesél)

Bemutatom kedvenc könyvemet

Meglepődve vettem kezembe községünk március 15-i ünnepi meghívóját. Törtem a fejem, hol hallottam az ünnepi szónok nevét? Egyszer hirtelen egy könyv jutott eszembe, fél órás keresés után bukkantam rá! Megtaláltam!

Gelencsér József-Lukács László: Szép Napunk támadt, A NÉPSZOKÁSOK FEJÉR MEGYÉBEN című könyv. Örömmel vettem, hogy az ünnepély előtt Gelencsér József szívesen dedikálta a könyvét.

Ez a könyv nagyon keresett. Már az 1990-es évek közepétől dolgoztunk, mi történelemtanárok Iván bácsi, Kati néni és én ebből a könyvből. A Fejér megyei Honismereti Egyesület a helytörténet vetélkedők egyik szakirodalmának tekinti. Ezért a gárdonyi antikváriumban számomra egyéves előjegyzés után tudták a könyvet megszerezni. A könyvet az István Király Múzeum Közleményei sorozatban 30. szám alatt, Székesfehérváron, 1991-ben adták ki.

A könyv szerzői 1975-1988-ig megszállottként gyűjtötték a megyei néprajzi hagyományokat. Ínyencként olvashatjuk a Luca-napi, karácsonyi és farsangi népszokásokat. A jeles napi hiedelmeket és a munkaszokásokat.

A könyv 637 oldalas, általános iskolás diák csak (tanári és szülői) segítséggel tud benne könnyebben tájékozódni.

Ebből a könyvből évente 6-8, 3 fős felső tagozatos csapat készül a 3 fordulós

megyei honismereti vetélkedőre. Örömmel mondhatjuk, hogy az évek során, megyei szinten 180-210 csapat közöl többnyire az élmezőnyben, végeztek a martonvásáriak. Több alaklommal az első 10 csapat között, sőt 2001-ben sikerült az elismerő I. helyezést -székesfehérvári megyei döntőben-, és az azzal járó esztergomi kirándulást is elnyerni a diákoknak.


Lap tetejére

Együtt ünnepelünk?

Már a Római Birodalomban is szerepel a naptárban a karácsony, mely szorosan kapcsolódik a kereszténységhez, hiszen Jézus Krisztus születésének ünnepe ez. Igazán meghatározó ünnepnappá azonban sokkal később vált. A karácsony a legboldogabb ünnep egész évben, középpontjában a szeretet és a család áll. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szerte a világban megünneplik, ám a szokások különbözőek
Anglia: A gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.
Ausztria: A Mikulás (Heiliger Nikolaus) december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával. December 24-én, pedig a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. A gyerekek izgatottan várják, hogy megszólaljon a csengettyű. Csak ezután léphetnek a gyertyákkal, díszekkel és édességgel feldíszített karácsonyfát rejtő szobába.
Belgium: A gyermekek nem ilyenkor, hanem december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.
Csehország: Az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.
Írország: A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. És hogy az öregúr se maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üvegsört hagynak a számára.
Finnország: A Mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak egyet. Karácsony napján a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához, hogy gyertyát gyújtson emlékükre.
Franciaország: A kisebb gyerekek kikészítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy karácsony estéjén a Mikulás beletegye az ajándékot. A nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére, majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz.
Lettország: A lettek szerint a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át, hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.
Németország: A németek karácsonykor nagyon feldíszítik a házat. Az ablakokba fakeretre erősített színes gyertyaégőket vagy színes képeket szerelnek, amelyek nagyon szépen mutatnak a téli éjszakában. A lakások többségében megtalálható a Betlehem is. A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik és éjszakára, az ablakpárkányra helyezik. Tetejére cukornehezéket tesznek, hogy a Mikulás biztosan megtalálja.
Norvégia: Karácsonyeste csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok "kéz a kézben" körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek. Olaszország: Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak, pedig szenet visz. Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak ajándékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és ez hoz szerencsét nekik a következő újévben.
Portugália: Az ajándékok a tűzhely mellett felsorakoztatott cipőkbe, kerülnek. Az ünnepi vacsora: sózott, szárított tőkehal burgonyával.
Spanyolország: Itt az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. Január 6-án, a vízkereszt napján, amikor mi fát bontunk, pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek.
Svédország: Karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat. Svájc: Zürichben ilyenkor mese villamos jár, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A srácok karácsonyi dalokat énekelnek, közben, pedig édességeket osztanak nekik.
Ukrajna: A gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon, viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején korona formájú hópelyhet visel.
Magyarország: A magyar karácsonyi ünnepkör egyik legkedvesebb szokása a betlehemezés. Ebben a hagyományos játékban Jézus születésének eseményei elevenednek meg, ma már inkább csak a Szent Család szálláskeresése, a pásztorok imádása, esetleg a háromkirályok látogatása, többnyire gyermekek előadásában. A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, a 17. században terjedt el. Magyarországon a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Csak a nemesi családoknál - először Brunvszik Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben. (Üvegesné dr. Hornyák Mária kutatása). Kedves szokás Karácsony táján távoli ismerősök, barátok köszöntése egy-egy képeslap küldésével. Napjainkban ez már olyan természetes, hogy nem is gondolnánk, hogy csak az 1870-es években küldtek először ilyen üdvözlőlapokat.



Lap tetejére

Bocskai István és a hajdúvitézek

Négyszáz éve, 1604-ben indult, az első Habsburg ellenes nemzeti szabadságharc. Vezére Bocskai István erdélyi fejedelem, aki véget vetett Rudolf császár és magyar király magyarországi önkényuralmának. Rákényszerítette az udvart az ország alkotmányos különválásának és a protestáns vallások szabadságának elismerésére. Hadi sikereit, hatalmát a bihari szabad hajdúknak köszönheti, akiknek letelepítésével eleven erődöt állított a török terjeszkedés útjába. 1606-ban békét közvetített a császár és a szultán között, megszüntette ezzel az országot feldúló értelmetlen háborúskodást, a protestánsok fegyveres üldözését, megteremtve az Erdélyi Fejedelemség függetlenségét.

A magyar hajdúvitézek múltja kalandos. A XV. század második felében a mindinkább kibontakozó nyugati városi fejlődés az olasz, a délnémet és a cseh-morva területeken - ideális felvevőpiacot teremtett a magyarországi szarvasmarha-kivitel számára. A marhák hajtására, őrzésére, védelmére külön fegyveres pásztorréteg, a hajtók (hajdúk) rétege kelt életre, amely a pásztorkodás mellett kitűnően értett a fegyverforgatáshoz is. Amikor a XVI. század elején szarvasmarha-kivitelünk szokott módja veszélybe került, e társadalmi réteg egzisztenciálisan is veszélybe került.

Nem véletlen, hogy a hajdúságot ott találjuk a Dózsa-féle felkelősereg soraiban, sőt, ők jelentették a keresztesek katonailag legértékesebb elemét. Szerepüket, jelentőségüket bizonyítja, hogy a megtorló 1514. évi törvények - amelyek első ízben emlegetik a hajdúságot - kiirtásukról rendelkeznek. A törvény végrehajtásáról szó sem lehetett, többek között azért sem, mert a szerencsétlen mohácsi csatavesztés következtében a középkori magyar állam előbb két, majd három részre szakadt.

A XVI. század derekán az eredetileg pásztor hajdúk egyértelműen fegyveres katonaelemmé alakultak át. Legnagyobb történelmi szerepüket kétségtelenül a Bocskai-szabadságharc idején játszották! A kevés beszédű, de súlyos dolgokat cselekvő bihari főúr legnagyobb tette pontosan annak felismerésében állott, hogy a mindenki által kitaszított, kiirtással fenyegetett hajdúságot kell megnyerni a magyar rendek, s az ország ügyének. A hajdúság bekapcsolódása a szabadságharc ügyébe nemcsak a felkelés katonai kimenetelét döntötte el, hanem a hajdúság sorsát is.

A kiváltságot Bocskai adománylevélben rögzítette. Ez az egész hajdúság Magna Chartájának tartott korponai - egy darab- kiváltságlevél, amelyben 9254 hajdúvitéz megnemesítéséről és földhöz juttatásáról intézkedett. Kollektív nemesi kiváltság a magyar történelemben egyedi eset volt. A hajdúknak adományozott falvak: Hajdúpolgár, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Nagykálló, Hajdúdorog és Hajdúhadház voltak.

Kiváltságaik fejében a hajdúvárosok lakói katonáskodni voltak kötelesek. A XVII. század első felében valóban komoly támaszt is jelentettek a mindenkori erdélyi fejedelmeknek. Bethlen Gábort és a Rákóczi-ház erdélyi fejedelmi segítésében különösen kiemelkedő szerepet játszottak.

Bocskai Istvánról az országban szobrokat láthatunk. Iskolák, utcák -Martonvásáron is van utca!-, terek, huszárok

mozi, galéria, múzeum, szövetség, utazási iroda, panzió, sapka és ruha kapott elnevezést.

2001. szeptemberében változott a Honvédség Öltözködési Szabályzata. Eddig csak az általános tiszthelyettes társasági öltözetében szerepelt a Bocskai-sapka, annak is tábori barna változata. Ezen túl köznapi Bocskai-sapkát visel általában a hivatásos és szerződéses katona, társasági Bocskai-sapkát az ünnepeken a tábornok, főtiszt, tiszt és zászlós.

ABocskai férfiruha mellzsinórzata: 7 pár meneteles "kutyatökű" slingli ötkeresztes "Árpád"-gombokkal. Anyaga fekete "Mátra"-selyemből vert bundazsinór. A bocskai (Bocskai-ruha) a két világháború közötti időszakban kialakított társasági öltözet. Eredetileg hétköznapi viseletre szánták, de a szmokinggal egyenrangú társasági öltözetté vált. Idővel azokon az alkalmakon is viselték, amikor az öltözködési szabályok frakkot, vagy díszmagyart írtak elő.

Mindmáig ez az öltözet együttes a nemzeti viselet fejlődésének utolsó állomása. Szerencsésen ötvözi a nemzetközi divatot, követő szabásvonalat és a nem feltűnően, de magyaros jelleget adó zsinórdíszítményt.

Függetlenségi harcaink első törekvése mai, mindennapi életünkbe is beépült. Az emberek, maguk módján, méltón gondozzák és ápolják Bocskai István és a hajdúvitézek emlékét.


Lap tetejére

3oo éve

1703. május 6-án bontott zászlót II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc.

A zászlók felirata: -Cum Deo pro Patria et Libertate! Istennel a hazáért és a szabadságért!- a nép elszántságát mutatta.

Iskolánk tanulói méltán emlékeznek meg az évfordulóról. A korszak eseményeit kutatták. Dolgozatokat írtak II. Rákóczi Ferencről. Bemutatták édesanyjának, Munkács várának hős védőjének, a magyar asszonyok egyik legnagyobbikának Zrínyi Ilonának érdekfeszítő történetét. A kuruc-labanc világ költészetét és dallamvilágát gyűjtötték egy-egy csokorba. Mikes Kelemen példáját követve levelet írtak egy képzeletbeli nagynéninek mai témákról.

Híres kuruc vezérek Esze Tamás és Béri Balogh Ádám szabadságharcos tetteire derítettek fényt.

Lap tetejére

- Petőfi Sándor -

Szöveggyűjtemény

LAPOK 1848-AS NAPLÓJÁBÓL

Pest, március 15-én 1848.

Szabad a sajtó! ... - Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, szivembe mártanám kardomat, s úgy írnám le haldokolva, piros véremmel e szavakat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugarai.

Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs ... Vagy van olyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága?

Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság! először is én üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvözellek oly magas örömmel, a milyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet!

Oh szabadságunk, édes kedves ujszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar; ha nemzetünk utolsó fia meghal, borulj rá szemfedő gyanánt ... s ha előbb jön rád a halál, rántsd magaddal sírodba az egész nemzetet, mert tovább élnie nélküled gyalázat lesz, veled halnia pedig dicsőség!

Ezzel köszöntlek, ez legyen útravalód az életben. Élj boldogul! nem kívánom, hogy ne találkozzál vészekkel pályádon, mert az örökké nyugodt élet félhalál, de legyen mindig férfierőd a vészeken diadalmaskodni!

Késő éj van. Jó éjszakát szép csecsemő ... szép vagy te, szebb minden országbéli testvéreidnél, mert nem fürödtél vérben, mint azok, téged tiszta örömkönnyek mostak; és bölcsőd párnái nem hideg, merev holttestek, hanem forró, dobogó szívek. Jó éjszakát! ... ha elalszom, jelenj meg álmamban úgy, a milyen nagynak, ragyogónak, a világtól tiszteltnek én reméllek!

Pest, március 17. 1848.

Évek óta csaknem kirekesztőleges olvasmányom, reggeli és esteli imádságom, mindennapi kenyerem a francia forradalmak története, a világnak ez új evangéliuma, melyben az emberiség második megváltója, a szabadság hirdeti igéit. Minden szavát, minden betűjét szívembe véstem, és ott benn a holt betűk megelevenedtek, és az élethez jutottaknak szűk lett a hely, és tomboltak, őrjöngtek bennem!

A tűzokádó hegy közepébe kellene tollamat mártanom, hogy napjaimat, napjaim gyötrelmeit leírhassam!

Igy vártam a jövendőt, vártam azt a pillanatot, melyben szabadsági eszméim és érzelmeim, szívemnek ezen elkárhozott lelkei elhagyhatják a börtönt, kínszenvedésök helyét ... vártam e pillanatot, nemcsak reméltem, de bizton hittem, hogy el fog jőni. Tanúbizonyságom erre a költemények, melyeket több mint egy év óta írtam. Nem okoskodás után, de azon prófétai ihletből - vagy ha úgy tetszik, nevezzük állati ösztönnek - mely a költőben van, világosan láttam, hogy Európa naponként közeledik egy nagyszerű erőszakos megrázkódáshoz. Ezt többször leírtam, még többeknek elmondtam. Senki nem hitte jövendölésemet, sokan kinevettek érte…

Politikai életünket távolrul néztem, vagy rá sem néztem, a miért részint egyoldalúsággal, részint bűnös egykedvűséggel vádoltak. A rövidlátók! Én tudtam azt, a mit ők nem tudtak, és azért szánakoztam a napi politika kurjogató hősein, mosolyogtam a fontosságot, melyet magoknak tulajdonítottak; tudtam, hogy az ő fényes tetteik és fényes beszédeik nem egyéb, mint homokra rajzolt kép, melyet a bekövetkezendő viharnak első lehellete elsöpör; tudtam, hogy ők nem azon nagy színészek, kik a világ színpadán az újjászületés óriási drámáját eljátszák, hanem csak statisták, kik a függönyöket aggatják s a színpadra székeket és asztalokat hordanak.

Magamba zárkóztam, mint elzárkózik tornyába a csillagász, s a földről az égbe vetettem szemeimet, a jövőbe. Egyszerre leszakadt az ég a földre, jelenné lett a jövendő ... a forradalom kitört…

Lap tetejére

Publikációk

/ nem teljes/

1. Hátrányos helyzetű gyerekek nevelése kreatív terápiával
Megyei Pedagógiai Híradó 1984/4. 36-40.
Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet

2. A siketek hangos beszédre tanításának első hazai kisérlete és történeti bemutatása
Fejlődésdiagnosztikai módszerek;
a speciális nevelési szükséglet megítélésének elvi és gyakorlati kérdései
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
Tanulmány

3. I. István, a szent
Tordasi Kisbíró, önkormányzati lap 1996. augusztus 2. p.

4. Szoboravatás után
Tordasi Kisbíró, önkormányzati lap 1996. október 2. p.

5. Karácsonyi népszokások Tordason
Tordasi Kisbíró, önkormányzati lap 1996. december 2. p.

6. Tordas Baráti Kör Találkozója
Tordasi Kisbíró, önkormányzati lap 1997. június 6. p.

7. MARTONVÁSÁR ANNO1930.
Forum Martini, önkormányzati lap, 1998. január 5-8. p.

8. Martonvásár 1848/1949
Forum Martini, önkormányzati lap, 1998. március 8-10. P.

9. Utazás gyorskocsival
Forum Martini, önkormányzati lap, 1998. május 5-7. p.

10. Az első országos szántóverseny Martonvásáron
Forum Martini, önkormányzati lap, 1998. július 1.p

11. Tordas történetéből
Tordasi Kisbíró önkormányzati lap, millenniumi szám 4-6. p.

12. Európa közel a csillagokhoz
Forum Martini önkormányzati lap, 2001. június 6. p.

13. Tanuljuk a bűnmegelőzést is (iskolai hírek)
Forum Martini, önkormányzati lap 2004. március 7.p.

14. Jelentős eredmények (iskolai hírek)
Forum Martini, önkormányzati lap 7.p.

15. Iskolánk 50 éve viseli a Beethoven nevet (iskolatörténet)
Forum Martini, önkormányzati lap 6.p.

16. Bizonyítványosztás előtt (iskolai élet hírei)
Forum Martini, önkormányzati lap 6.p.

17. A KORONA
Forum Martini, önkormányzati lap 4.p.

18. BEETHOVEN JUNIOR diákújságok szerkesztése diákokkal
1. szám: 2003. november
2. szám: 2004. február
3. szám: 2004. május

Tanulók eredményei:

1. Öcsi Béla: Lakóhelyem XIX. századi története 14 p. 1987/88.
Bárthori István Általános Iskola, Veszprém
Országos egyéni pályázat 1. helyezett

2. Mészáros Tünde: Hazai és Veszprém megyei zsidók összehasonlító elemzése, különös tekintettel az 1848/49-es szabadságharcban töltött szerepére 15 p. képpel1987/88.
Báthori István Általános Iskola, Veszprém
Országos egyéni pályázat 2. hely

3.Horváth Judit Országos Tanulmányi Versenyen 6. évfolyam Történelem tárgyban elért 5. helyezett, 1997. május 17.
Beethoven Általános Iskola, Martonvásár

4.Bosnyák Mihály: Magyarország bemutatása az Európai Tanácsnak
Beethoven Általános Iskola, Martonvásár
Európa verseny 2000. I. helyezett

5. Dávid Anett: Európa közel a csillagokhoz
Beethoven Általános Iskola
Európa verseny 2001. I. helyezett

6. Mihovics Sára: A martonvásári Óvodamúzeum
Beethoven Általános Iskola
Európa verseny 2002. különdíj

7. Bakonyi Kiss Gábor: Beethoven és a Brunszvikok
Beethoven Általános Iskola
Európa verseny 2002. Különdíj


Lap tetejére

"INNOCSEKK" pályázatról röviden

Az elmúlt tanév nyarán részt vettem a "Strukturális Alapok és más Európa Uniós pályázatok" című pályázatíró tanfolyamon. Időközben megszereztem a nemzetközi ifjúsági szakértői címet. Pedagógiai jellegű pályázatok mellett, a gazdasági élet más szereplőnek is fontos pályázati lehetőség nyílt meg.

Ez év június 28-án egy új pályázati kiírás előnyeire hívták fel a résztvevők figyelmemét. Erről a lehetőségről szeretném a széles közönséget tájékoztatni.

A pályázat formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás. A támogatás mértéke Közép-Magyarországi Régióban 700 millió forint. A támogatható pályázatok száma 200 db és 2500 között várható.

A pályázat közvetlen célja a mikro és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása, az innovációs szolgáltatások kereseti és kínálati oldalának ösztönzése.

Projektenként igényelhető támogatás legalább 2 millió Ft, csúcsérték kb. 25 millió Ft (100. 000 €-nak megfelelő Ft-összeg).

A pályázatok beadása folyamatos 2007. szeptember 28-ig. Saját forrás felmutatása nem feltétlenül szükséges.

Támogatható tevékenységek:

Innovációs pályázattal támogatható tevékenységek, ami jelen pályázatban:

kutatás és fejlesztés eddig nem ismert alkalmazása,

illetve a piacon az eddig ismerteknél kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező:

o technológia,

o termék,

o szolgáltatás kifejlesztése,

o piaci sikerének megalapozása.

A pályázattal kapcsolatban további részletek a: www.kutatas.hu, a: www.innoreg.hu, a: www.innostart.hu, és a: www.kozpontiregio.hu honlapokon találhatók. Itt megtalálható a pályázati kiírás és a pályázati űrlap is. Amennyiben személyes segítséget szeretnének a 06 30 520 9027-es mobilszámon időpont-egyeztetéssel szívesen segítségükre állok.

A pályázatokat magyar nyelven 1 eredeti + 3 másolati példányban kell benyújtani. Ehhez 1 példány, előző évi mérlegbeszámoló szükséges.

Véleményem szerint további fejlesztések és beruházások első lépcsőfoka az "INNOCSEKK" igénybevétele.

Lap tetejére