Martonvásár


Szöveges dokumentumok

Emlékezés vértanúkra
A XX. század szemtanúja
1848. március 15. műsor forgatókönyve
50 éve vette fel iskolánk a Beethoven nevet
Üknagyapám...
A fiatalság tanítómesterei
Angyal néni élete
Martonvásár temetőjében pihenő pedagógusok
50 éve (Beszélgetés Papp Imréné, Bordi Annával)
1956 (Beszélgetés Papp Imréné, Bordi Annával)
EU pályázat
Galéria

Kép dokumentumok

Utazás gyorskocsival... (1. oldal), (2. oldal), (3. oldal)
1848-49-es emlékhelyek Martonvásáron (1. oldal), (2. oldal), (3. oldal)
Martonvásár 1930. (1. oldal), (2. oldal), (3. oldal)
Az első országos szántóverseny Martonvásáron 1961-ben
Mi is iskolások voltunk

Emlékezés Vértanúkra

Most a XXI. században okkal tehetem fel a kérdést:

-Vajon Martonvásár közössége mit tett, és mit tesz, az 1848-as szabadságharc eszméiért?

 

Méltók vagyunk-e, arra, amiért a 13 vértanú, és gróf Batthyány Lajos, első felelős magyar miniszterelnök áldozta életét. Ápoljuk-e az eszmét?

 

Nos ….

 

Virtuális sétára hívom Önöket.  Sétánkat az utcákon és tereken kezdjük,

Aradi Vértanúk tere, Arany János utca, Bem tér, Damjanich utca Gábor Áron utca, Deák Ferenc utca, Jókai Mór utca után jutunk a Kossuth térre.

 

Petőfi Sándor utca, Széchenyi István utca, Táncsics Mihály utca Vajda János utca, Vörösmarty Mihály utca és Wesselényi Miklós utca. Ezek a nevek mutatják, igen, itt Martonvásáron, itt vannak, szívünkben élnek a nagy reformerek, a forradalmárok.

 

Utunkat a temetőnél szakítsuk meg, tekintsük meg a Brunszvik mauzóleumban, a méltán világhírű, itt élő Kovács Erzsébet ötvösművész, tűzzománc Teleki Blanka és Brunszvik Teréz, Őrangyalok című alkotását. Magyar reformkor és forradalom kimagasló egyéniségei ők, történelmünk két nagyasszonya.

 

Teréz alapította 1828-ban, hazánk első gyermekkertjét, az első óvodát, a budapesti Mikó utcában.

 

Az ő példáját követte unokahúga Teleki Blanka, aki az első, magyar nőnevelő iskolát alapította 1846-ban. Büszkék lehetünk, amikor a Vasvári Pál utcában sétálunk, hogy Fejér Pál, azaz Vasvári Pál az ő nőnevelő iskolájában volt történelemtanár, Vasvári Pál ott volt Jókai Mórral és Petőfi Sándorral, a márciusi ifjak között, ott volt Táncsics Mihály kiszabadításánál.

 

Teleki Blanka volt, aki Jókai Mór szavait idézve „a magyar szabadságharcban, a magyar nők közül, a legtevékenyebb szerepet játszott. Politikai cikkeket írt”, Vasvári Pál által vezetett szabadcsapat részére, szabadságharcos zászlót varrt, ezekért Blankát, Hajnau megkorbácsoltatta, Kufstein várbörtöne, erős lelkét nem törte meg.

Vasvári Pál ezzel a szabadságharcos zászlóval esett el, hősi halált halt, Petőfi Sándorhoz, a világszabadság nagy költőjéhez méltóan, ő is tömegsírban pihen.

 

A kastélyhoz érve, a bejáratnál találhatunk egy domborművet, De Geraldo francia író, történész, aki Teleki Emma férje volt. (Emma, Blanka nővére volt.)

De Geraldo Ákos, írt a magyar szabadságharcról és azért fegyveresen is harcolt. Ő az a magyarrá lett francia író, aki a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett1846-tól.

 

 

Megismerkedett Teleki Emmával, akit 1840-ben, Párizsban feleségül vett. Magyarországon telepedtek le. Az 1848-as francia forradalom kitörésének hírére, Franciaországba sietett, de rövidesen visszatért Magyarországra. Részt vett a magyar szabadságharcban, a győri csatában megmentette a magyar zászlót.

 

A világosi fegyverletétel után emigrált. Párizsban akart letelepedni, de útközben, tüdőgyulladásban, meghalt. Három, francia nyelven irt művében, ismertette a magyarok eredetét, Erdélyt és a francia forradalom utáni, magyar szellemi életet.

 

Martonvásár, az 1848. szeptember 29-én lezajlott, pákozdi csata kapcsán bekerült a szabadságharc nagykönyvébe is, mint a magyar haderők főhadiszállása és hadikórháza. A főváros védelmét, Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök szervezte. Itt tartózkodását, márványtábla őrzi, a Beethoven Múzeum bejáratánál.

 

 

A dicsőséges pákozdi csata 5 sebesültjét, Martonvásáron gyógykezelték. A martonvásári római katolikus Szent Anna templom, halotti anyakönyve 1848. októberi bejegyzésekkel őrzi neveiket, örök nyughelyet is itt, Martonvásáron kaptak:

 

Aszódy János váci nemzetőr,

Rozenberg József porosz ezredbeli izraelita muzsikus,

Dobisz László „Wasa ezredbeli közlegény”,

Bless Vencel „ Hunyadi-csapatbeli közvitéz” és a

pesti nemzetőr Tóth Lajos.

 

Sétánkat folytatva elérkezünk, Fejér megye első 1906-ban épült, emeletes iskolaépületéhez, az öregiskolához. A Beethoven Általános Iskola, régi épületének homlokzatán lévő emléktáblát, a szabadságharc 100. évfordulóján 1948-ban avatták.

 

Szövege:

Az 1848-as szabadsághősök emlékére

helyezte el ezt a táblát, a százéves évfordulóra,

Martonvásár közönsége.

 

Tisztelt  Schweidel József, Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos                                                golyó által elitélt Tábornok Urak!

 

Tisztelt Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly kötél által elitélt Tábornok Urak!

 

Tisztelt gróf Batthyány Lajos, első felelős magyar Miniszterelnök Úr!

 

Alázatosan jelentem itt az Emlékezés terén, hogy Martonvásár méltó volt, 1848-ban, utána, most a jelenben is, a hős tetteikre.

 

Biztos vagyok abban, hogy elgondolkozunk és a szabad Magyar Köztársaságért a jövőben, megtaláljuk azt a közös vezérfonalat, amiért hőseink feláldozták a legdrágábbat, az életüket.

 

                                                                                                          Toman Ilona


Lap tetejére

A XX. század szemtanúja, mindent látott

  100 éve, az Osztrák-Magyar Monarchiában, 1906-ban született az ún. régi elemi iskola.

Épületét hőgyészi kőművesek építették. A tanítás az építkezés átmeneti időszakában a szomszéd telken lévő iskolamester házának hátsó részében lévő nagy kamrában folyt.

  Az 1906-ban épült iskola megyénk első emeletes iskolája. Az emeleti részben volt az igazgatói lakás, melynek két szobája volt. Tüzelőt és vizet az udvarról kellett felhordani. Az igazgatói lakás a Budai útra nézett. Erről az útról nyílt egy kis kerten át, az igazgatói lakáshoz a bejárat. A tanulók az Ercsi út felöl, közelítették meg a tantermeket. A földszinten 3 tanterem és a tanári szoba, az emeleten még plusz 2 osztály kapott helyet.

  100 év alatt az épület látott forradalmakat és háborúkat. Pincéjében sok menekült húzódott meg, életeket mentett. Később ott fiatalok szórakozhattak. Termeiben tanáregyéniségek tanítottak, tudósok nevelkedtek. Jelentős művészeti kiállítások színhelye volt és remélhetőleg lesz. Falai között diákszerelmek és valós szerelmek szövődtek. Könyvtárában híres író-olvasótalálkozóknak adott és ad bemutatkozási lehetőséget. Önkéntes véradások, katonai sorozások, országos és önkormányzati választási körzetközpont szerepét töltötte és tölti be.

  A XXI. században, ünnepeljük azt az épületet, ami -a köztársaságunkban már a szépségétől ugyan megfosztva, viharverten, de- az oktatást, a kultúrát, és az ismeretszerzést szolgálja.

  Vajon Martonvásár közössége mit tud érted tenni?



Lap tetejére


Martonvásár 1848-1849.

EMLÉKEZÉS 1848. MÁRCIUS 15-RE

Színpadkép: szokásos freskó, zászló, forradalmárok képei, korabeli újságok képei.

Koszorú, váza, himnusz.

A mai napon 1848. március 15-ére, az első, s mindmáig legnagyobb hatású magyar forradalomra emlékezünk.

Ez a forradalom egy idejétmúlt berendezkedést számolt fel, s lehetővé tette Magyarország polgári átalakulását. Az országban olyan társadalmi feszültségek halmozódtak fel, amelyek csak a társadalmi rend gyökeres megreformálásával képzelhetőek el.

Ezt a felismerést először gróf Széchenyi István fogalmazta meg a Hitel című művében.

"Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint
sok hazámfia, hanem inkább előre, nincs annyi
gondom tudni, valaha mik voltunk, de inkább
átnézni, idővel mik lehetünk s mik leendünk. A
A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai
vagyunk. Ne bajlódjunk ezért hijábavaló
reminiszcenciákkal /
visszaemlékezésekkel/, de
bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hív
egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb
virradásra. Sokan azt gondolják, Magyarország -
--volt; én azt szeretném hinni: lesz!"

Az 1832-36-os pozsonyi országgyűlésen immár tábora volt a reformoknak.

Széchenyi István, Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós országgyűlési beszédeit érdeklődve hallgatják Martonvásár felvilágosult hölgyei Brunszvik Teréz és Teleki Blanka is. Ők a magyarországi első intézményes óvoda és nőnevelő iskolák megteremtői.

Vörösmarty Mihály: Szózat

A reform mellett állók nem riadtak vissza az ország átalakításától:

- gyár- és vasútegyesületek és
- kereskedelmi társaságok sora alakultak néhány év alatt.

Széchenyi vezetése alatt megkezdődött a Lánchíd építése, a Duna és a Tisza
szabályozása és hajózhatóvá tétele. Elindultak az első gőzhajók is.
Sikerült elérni a magyar nyelv hivatalossá tételét, és az önkéntes örökváltságot.
E küzdelmek során kiderült az is, hogy Magyarország átalakítása nem lehet teljes, amíg nem sikerül érvényt szerezni az 1790. évi X. törvénycikknek az
ország önállóságáról.

 

"Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel
együtt szabad, és kormányzatának egész
törvényes módját illetőleg (beleértve minden
kormányszékeit) független, azaz semmi más
országnak vagy résznek alá nem vetett,
hanem saját állami léttel és alkotmánnyal
bíró, s ennél fogva (…) tulajdon törvényei
és szokásai szerint, nem, pedig más tartományok
módjára igazgatandó és kormányozandó
ország."

Ez újabb figyelmeztetés arra, hogy a haza és haladás ügye elválaszthatatlan egymástól. Így érkezett el az 1848-az esztendő. Az a forradalmi hullám, amely 1848 tavaszán végigviharzott Európán, Magyarországon is elementáris erővel tört fel.

 

"Eljő, eljő az a nagy szép idő,
Amely felé reményeim szállanak,
Mint ősszel a derültebb és alá
Hosszú sorban a vándormadarak;
A zsarnokság ki fog pusztulni és
Megint virító lesz a föld színe -
A te dicső szent katonáid ők,
Segítsd őket, szabadság istene!"

-írta Petőfi Sándor a felkelés hírét hallva.

Március 14-én Pest-Budára is megérkezett a bécsi forradalom híre. Március 15-én reggel a Pilvax kávéház a forradalom gyújtópontja. Az 1848-as forradalmak lelkesítő eseményei tettekre késztetik a fiatalokat. Lázas tettek ideje ez Fejér Pálnak, aki a forradalom alatt Vasvári Pál néven Petőfivel és Jókaival az ifjúság egyik vezérévé vált. Vasvári ekkor Teleki Blanka nőnevelő iskolájában történelmet tanított. Innen robbanásszerűen továbbfejlődtek az események. Petőfi Sándor költeményét a Nemzeti dalt, s a követeléseket dobpergésszerű rövidséggel összefoglaló 12 pontot kinyomtatták -cenzori engedély nélkül. A nép ezen a napon kivívta a jogait.

Petőfi Sándor: Nemzeti dal, 12 pont

A Bécsben szentesített törvények közös mű eredményei voltak. Ez a forradalom az ország belső gondjait oldotta meg, sikerült a jobbágyfelszabadítás, a polgári egyenlőség. A nemzeti függetlenség felé vezető úton 1848. március 15-e a kiinduló pont. 1848-49 nemzeti egységet teremtett. Az európai forradalmak eltiprása után a nagyhatalmak a magyar forradalom szétzúzására szövetkeztek.

Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes

Az első 10 honvédzászlóalj toborzása 1848 őszén kezdődött meg. Parasztok, mesterlegények és 10 %-ban nemesifjak hallották a verbunk hívó szavát. Kossuth Lajos toborzó körútra indult.

Verbunkos: Kossuth jő, Kossuth jő….

"A Kárpátoktul le az Al-Dunáig
Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával
Áll a viharban maga a magyar.
Ha nem születtem volna is magyarnak,
E néphez állnék ezennel én,
Mert elhagyott, mert legelhagyatottabb
Minden népek közt a föld kerekén."

Petőfi

Vasvári Pál Kossuth Lajos titkára és futára 1848 szeptemberében már honvédhadnagy. Utoljára 1848. decemberében találkozik Teleki Blankával, amikor Bem tábornokkal szabadcsapatokat szervez. A 4 századból álló Rákóczi-szabadcsapat zászlóját Teleki Blanka varrja. A 23 éves hős Vasvári e zászló védelmében esett el, tömegsírban nyugszik.

/zászlót magasba emelik/

Az első és legnagyobb sikert hozó ütközet Fejér megyében Pákozdnál volt. 1848. augusztus végére mind nyilvánvalóbb, hogy Ausztria unszolására Jellasics horvát bán támadni fog. Brunszvik Teréz 1848. március 15-ét pirossal jegyzi naplójába. A nyarat még Martonvásáron tölti, ám arról, hogy Jellasics átlépte a Drávát, már Pesten értesül. A martonvásári kastélyból hosszabb időre száműzetik a Brunszvik családot, mert az épületet a szabadságharc alatt a magyarok is és a császáriak is többször igénybe veszik. Szeptemberben Martonvásáron megkezdődik a katonai tábor kilakítása. Martonvásár Pákozd kapcsán került be a szabadságharc nagykönyvébe, mint a magyar haderők főhadiszállása, hadikórháza, és mint az ellenség megállításának tervezett helyszíne. A magyar csapatok parancsnoka Móga tábornok volt. Seregünk a Velencei-tó északnyugati partján táborozott. A sukorói református templomban tartott haditanács a harc mellett döntött. A dicsőséges csata menetéről Móga tábornok jelentést tett a miniszterelnöknek.

"Amint már méltóságodnak jelentettem, parancsnokságom alatt lévő táborommal Velencze melletti Sukoró helyégénél vettem állomást, hol is az ellenséget vártam… Az ellenség ma reggel fél tíz órakor jobb szárnyamat öt zászlóaljjal és egy ágyúüteggel élénken megtámadta; én ellenébe a tolnai nemzetőrséget, Vása és Ernest ezredbeli zászlóaljt, egy részét Ivánka Őrnagy önkénteseinek és a Miklós huszárokból egy osztályt állítottam. Az ütközet három óra folyásán túl tartott az ellenség mindenütt visszaveretett. A csata alatt déli 12 órakor a csapatnak bal szárnya az ellenség közepét több ágyúkkal és egy röppentyűüteggel élénken lövöldözte. Az ellenség veszteségét bizonyosan meg nem határozhatom, de mégis legalább százra mehet a halottak és sebesültek száma, részünkről a mostanáig vett beadványok szerint hét halott, 37 sebesült egyén és öt agyonlőtt ló vagyon. Ámbár seregünk egy teljes győzelmet vívott ki, minthogy magát első állásban megtartotta, mégis katonai nézetből ezen ütközetnek eredménye csekély, ellenben annál nagyobb erkölcsi hatást tett az új csapatra, amennyiben helyét első megütközés alkalmával diadalmasan meg tudta tartani.
Móga altábornagy"

Pákozd nem volt nagy és véres győzelem, de egy szempontból döntő jelentőségű. Végleg eldöntötte azt a kérdést, hogy a magyar forradalom képes-e megvédeni önmagát.

A szabadságharc leverése után Teleki Blanka ellen felhozott vádak:

-a növendékeket forradalmi szellemben nevelte,
-függetlenségre buzdító zászlót varrt, "Köztársaságért" felirattal,
-bujdosó menekülteket és
-Kossuth-bankókat rejtegetett,

ezekért felségárulás címén 10 év várfogságra ítélték és Kuffstein várbörtönébe zárták.
Emlékezzünk a bátor és hős asszonyokra, és a csatákban életüket áldozó hősökre!

Tisztelettel emlékezünk a pákozdi csatában szerzett halálos
sérülések után, a martonvásári hadikórházban kezelt,
és itt eltemetett hősi halottakra.

A martonvásári római katolikus plébánia templom halotti anyakönyvi kivonatába ma is olvashatjuk:

"Aszódy János, 30 éves váci nemzetőr
ágyúgolyóval Pákozd mellett agyonlövetett,
Dobicz László, 30 éves katona,
Rosenberg József, 23 éves izraelita muzsikus,
Tóth Lajos, 30 éves pesti nemzetőr és
Bless Vencel Hunyadi-csapatbeli közvitéz a pákozdi csatában halálosan megsérültek."

Ének. Ezek a nevek táblán vannak, egy-egy szál virágot vázába helyezve, a nevük elhangzása után emlékezés.

Lap tetejére


A Beethoven Általános Iskola és a Dobos Károly Nyugdíjasklub közös pályázata

ISKOLA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

A martonvásári Dobos Károly Nyugdíjasklub és az iskola közös gyűjtést indított el 2003. októberében. Az újságban megjelent felhívás 3. pontjában visszaemlékezések írására kértük Önöket. Február 25-én érkezett az egyik legérdekesebb visszaemlékezés. Különleges értéke, hogy azok a korabeli újságok, amelyekre a levélben hivatkozik a rendelkezésünkre áll.

Kurucz Istvánné (Dobos Károly Nyugdíjasklub; kulturális felelős, alelnök)

Toman Ilona (Beethoven Általános Iskola;  történelemtanár)

Üknagyapám...

"Üknagyapám Pesznekker József 1846-ban született Budán. Valószínűleg a fővárosi képezdében végezte tanulmányait. Martonvásárra kerülése előtt Somogy megyében tanított. Martonvásárra kerülésének pontos időpontját nem ismerjük. 1877-ben már itt tanított, mert egy újsághír említi, mint "akinek igazgatása mellett a nagyon elhanyagolt iskolai élet virágzásnak indult." (Székesfehérvár és Vidéke, 1877. márc. 31.)

Igen intenzív társadalmi életet élt. Évtizedekig töltötte be a Fejérvármegyei Tanító Egyesület váli körének titkári, majd elnöki tisztségét. Kezdeményezője volt a Fejérmegyei Méhészeti Egyesületnek. (Méhese az iskola udvarának hátsó részén volt.) Szinte minden martoni egyesület tisztikarában ott találjuk tevékeny tagként. Jelentős szerepe volt a községi iskola államosításában, egy képezdei évfolyamtársa révén, aki minisztériumi tisztviselő volt jelentős államsegélyt járt ki az új iskolaépülethez. Az 1906-ban elkészült emeletes iskola a megye első vidéki emeletes iskolaépülete volt.

Nyugdíjazásakor vásárolta meg a családunk által ma is lakott Pusztai József utcai házat. Az utca abban az időben még faluszéli sor volt, az út túloldalán szőlőkkel.
A családi anekdota szerint barátai gyakran tréfálkoztak is a faluszéli házon, csengőzsinórjára többször kolbászt kötöttek, hogy az arra járó kutyák rángassák.
Pesznekker József a kor elvárásainak megfelelően 1899-ben Pusztaira magyarosította nevét. 1876-ban kötött házasságot Steiner Katalinnal, a zicsi (somogy megyei) uradalmi kasznár lányával. Tizenegy gyermekükből öt érte el a felnőtt kort. Mind az öt apjuk hivatását választotta.

-Pusztai Kálmán a kelenföldi pályaudvar melletti iskola (ma zeneiskola) első igazgatója volt.
-Pusztai Irén a zeneakadémia elvégzése után zenetanárként működött. Férje Knoll István a budai Szent Margit Gimnázium igazgatója volt. Egyik lányuk folytatta hivatásukat, Magda magyar-történelem szakos gimnáziumi tanár.
-Pusztai Sándor Székesfehérváron kezdte tanítói pályáját, azonban hamarosan váltott és az Operaház magánénekese lett.
-Pusztai Jenő (1885-1921) édesapját követte az igazgatói székben. Felesége Sámson Angéla (1880-1960) évtizedekig tanított a martoni iskolában.
Az ő lányuk Pusztai Angéla (1916-2001.), Dr. Papp Jenőné, akit mindenki 'Angyal néninek' hív.

A legidősebb lány, Pusztai Margit (1878-1970) a dédnagymamám volt. 1897-ben végzett a győri tanítóképzőben, majd hat éven át, házasságkötéséig tanított a martonvásári iskolában. Férje, Miklós Kálmán a főhercegi uradalom Alcsút-Göböljárási iskolájának negyven évig főtanítója volt. Nyugalomba vonulásakor a martoni Pusztai-házba költöztek vissza. Pusztai Margit, mint a martoni óvoda egyik első növendéke, mindvégig szívügyének érezte a martonvásári óvoda ügyét, az első jubileumi ünnepségek szervezése az ő nevéhez kötődnek. Házasságából öt gyermek született, közülük kettő lett pedagógus.

-Miklós Kálmán Gyúrón kezdte tanítói pályáját -naponta oda-vissza biciklizve Martonról-, majd nyugdíjazásáig Bicskén tanított. Ekkor ő is Martonvásárra vonult vissza.

-Nagyapám Miklós Imre Pápán végezte a tanítóképzőt, majd biológia-földrajz szakos tanári diplomát szerzett. Az angyalföldi Ibolya Utcai Iskolába való igazgatói kinevezéséig fővárosi iskolákban tanított.

A Pusztai család három nemzedékének életét a pedagógushivatás a Martonvásár határozta meg. Az elszármazottak a szülői, nagyszülői házban, majd Angyal néni diófája alatt találkoztak, itt leltek újra otthont pályájuk végén."

Miklós Gergely

Forum Martini 2004. április Miklós Krisztina tanuló apukája


Lap tetejére


Tisztelt Hallgatóság!

Kedves Szülők, Kollégák és Gyermekek!

Ünnepelni jöttünk össze. Iskolánkat, volt és jelenlegi tanárainkat, diákjainkat ünnepeljük. 234 éve alapították iskolánkat. 50 évvel ezelőtt, 1954-ben kapta a Beethoven Általános Iskola nevet.

Ha történelmileg visszatekintünk, akkor a II. világháború után, abban a korban minden ünnepélyen kötelező volt:

-az Internacionálé meghallgatása.

Minden beszédben kötelező volt:

-a kapitalista rendszer megdöntését,
-a vasfüggöny mögött lévő "imperialista" rendszer romlását,
-a szocialista munkaverseny eredményeit és
-a szovjet-magyar barátság éltetését

elmondani, a hallgatóságnak éljenezni, majd tapsolni kellett.

Ma 2004-ben, a rendszerváltást követő 15. évben az időseknek már múló emlékek, a fiataloknak lassan történelem e kor. Elmondhatjuk azt is, hogy abban a "nehéz" korszakban is tudtak alkotni, tanítani és nevelni. Pedig a háború után iskolánk ablakai mind be voltak törve, úgy kezdődhetett meg az oktatás, hogy a pedagógusok papírral -ha volt zsírpapír azzal, ha volt újságpapír azzal- próbálták az ablakokat befedni. Tudjuk, hogy X-szel kellet azoknak a gyermekeknek a nevét a naplóban jelölni, akik nem tanulhattak tovább, mert a szülők csendőrök, gazdag kulákok vagy földbirtokosok voltak. Tudjuk, hogy az akkori tantestület minden tagja egy reggelen félve vette tudomásul, hogy a titkosrendőrség, az AVH egy tanárbácsit elszállított.

Büszkék vagyunk:

-az 1770-ben létesített iskolánkra,

-az itt tanított és tanító pedagógusegyéniségekre,

-az itt tanult gyermekekre, azokra, akik megállták az életben a helyüket: jó kőművesek, pincérek, fodrászok és jó orvosok, bírók, történészek és tanárok lehettek.

Megköszönöm a Dobos Károly Nyugdíjasklubnak, kollégáimnak, az iskola alkalmazottainak és tanítványainknak, hogy a kiállítás gyűjtőmunkájában és a legújabb alkotások létrejöttében segítettek.

Köszöntöm Papp Imrénét, Bordi Annát, az 1953/1954-es tanév -az akkori 8. osztály volt- osztályfőnökét. Kérem, fogadja iskolánk tanulóitól ezt a csokor virágot.

Ezzel a kiállítást megnyitom.

Lap tetejére


A fiatalság tanítómesterei

Két nemes lelkű ember emlékét idézem fel, kik a szépre, jóra, becsületre, őszinteségre és tiszteletre nevelték a háború előtti ifjúságot. Az én korosztályom, a 70-80 évesek valami olyan lángot kaptak e két embertől, ami most hiányzik az ifjúságból.

Színdarabok rendezője, Reichard Józsi bácsi olyan odaadással mutatta be a darabokat a szereplőknek, hogy rögtön tudtuk hogy is kell eljátszani. Nem kiabált, nem volt durva. - Figyelj fiam vagy lányom így csókolják meg egymást a színdarabokban a szereplők, ebből nem lesz baj. Sok színdarabot rendezett sikerrel a Legényegyletben. A legtöbb előadásra nem ám egyszer, talán tízszer is sor került, de jó is volt! János vitéz, Isten rabjai, Sárga rózsa és sorolhatnám tovább is. Földi Terit itt fedezték föl. Egy Fehérvárról jövő színészgárda pont akkor jött, amikor a mai Süle József által működtettet étteremben ment a János vitéz. Teri ajánlatot kapott és elfogadta.

Tűzoltóként is működött nagy-nagyodaadással.

A másik martoni Tóth Lajos bácsi. Ő karöltve Józsi bácsival tanították a szüreti bálokra a táncokat, az egyházi ünnepekre a való felkészülést, Feltámadásra, Úr napjára, temetésre, május1-jei reggeli köszöntésre, a búcsúbálra, Katalin- és Szilveszteri bálokra, mert Lajos bácsi a tűzoltózenekar karmestere volt és egyben klarinétozott is (de milyen gyönyörűen). Ő tanította a zenészeket a zeneművek eljátszására. Sokszor még éjfélkor is a legényegyletben gyakoroltak.

Hála a kitartásukért, itt megemlítem a neveket is:

Tóth Lajos karmester,
Szaker Rudolf szárnykürt,
Varga Dénes és
Endrődi Péter tenor,
Palánki Mihály helikon (basszus),
Pammer Jakab és
Pammer Dénes klarinét,
Varga István és
Varga Ferenc trombita (kontra)
Majer László nagydob
Bosnyák Mihály és
Bosnyák László szánykürt
Süle Ferenc klarinét. Ő háború után került a csapatba.

Hát ennyi embert tanítottak a faluban, mindenkit nem is tudtam leírni. Időt és fáradtságot nem kímélve tették, mert egy nemes cél vezérelte őket, a falujuk iránti szeretet. Már csak hárman élnek közülük és visszaemlékezem, micsoda boldogság volt, mikor Fehérvárra mentünk énekversenyre és meg is nyertük. Hazajövet az állomás tele volt martoniakkal, ünnepelték a győzelmünket. Mi szép egyenruhánkban sorba állva, énekelve, hogy "megjöttek a Fehérvári huszárok" indultunk hazafelé. A házakból kiszaladtak az emberek és integettek, örültek a győzelmünknek. Ezt is e két embernek köszönhetjük: Tóth Lajosnak és Reichard Józsefnek, ők tanították be az énekeket.

Martonvásári napok alkalmából, miért nem lehetne posthumus díszpolgári díjat adni ennek a két embernek (kérdem én).

Ezek az emlékek - bár régen történtek, leülepedtek valahol az agyban. Csendben várták azt a verőfényes szép napot, mikor a zár kipattan és a kéz, nem bírja azt az iramot, ahogy jönnek a gondolatok, mert még az éjszaka csendjében is erőlködik, és ha tetszik, ha nem, az emlékeket írni kell, akár éjszaka vagy nappal van.

Lajos bácsi! Józsi bácsi! Egyszerű szavakkal leírtam az utókor számára, hogy élt kis falunkban két egyszerű, dolgos ember, kik a szülőfalujukért mindent megtettek és "most a falué a szó""!

Martonvásár, 2005. június; Aradiné Németh Ilona


Lap tetejére


Dr. Papp Jenőné, Pusztai Angéla,

Anagyal néni

(1916-2001) története

Sokágú, régi pedagógus dinasztia a Pusztai család. Pesznekker József kiválóan képesített főtanító 1873-ban kerül Martonvásárra, Brunszvik Géza gyermekeinek nevelőjeként.

1900-ban Pusztaira magyarosította a nevét. Felesége Pusztai Margit 1897-1904-ig tanított.. Pusztai József volt 1873-1911-ig a martonvásári iskola tanítója és igazgatója.

Fia Jenő, szintén előbb tanítója, majd igazgatója volt 1911-1922 között az iskolának. Felesége Pusztai Jenőné (szül. Sámson Angéla) úgyszintén itt tanított több évtizeden át.

Gyermeküket, Dr. Papp Jenőnét, született Pusztai Angélát minden martonvásári ANGYAL néninek szólította, 1934-ben szerzett diplomát Győrben.

A háború előtti és az alatti időszakban népművelőként szolgálta a közösséget, orvos férjének is társa volt a betegek és sebesültek ápolásában.

1945 után felvételizett a budapesti Pedagógiai Főiskola énekszakára.

Tanítási módszerét, mind az alsó, mind a felső tagozatban Kodály Zoltán zenei nevelésének eszmei-, filozófiai elvei képezték. " Nem volt könnyű feladat, de azt tanítottam, amit szerettem és azt tanítottam, amihez legtöbb rátermettséget éreztem" - mondta erről a periódusról.

Rengeteg fellépés és elismerés fémjelezte Angyal néni pályáját, énekkarával részt vett a Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztiválon is.

Angyal néni1950-es évek elején kapcsolatba lépett a potsdami Beethoven Iskolával, melynek eredményeként iskolánk 1954-ben felvette a Beethoven nevet. Barátságok és levelezések kezdődtek. A kölcsönös kapcsolat kiépülését jelképezte az iskolánknak ajándékozott bronz Beethoven szobor.

A martonvásári Művészeti Iskolában 1988-tól 1996-ig tanított zongorát.

A közösségért végzett áldozatos munkájáért a Martonvásár Díszpolgára kitüntetéssel jutalmazták 1994-ben. Ugyanebben az évben kapta meg a Gyémántdiplomáját is.

Források:1. Martonvásár, írta: Üvegesné Dr. Hornyák Mária

Kiadja a Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2000. ISBN 9639287 06 7.

2. Martonvásár története, szerkesztette: Lencsés Ferenc

Székesfehérvár, 1965. István Király Múzeum közleményei.

3. Martonvásár nagyközség helytörténete és iskolatörténete, szakdolgozat, Írta Kunsági Katalin Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi Tanszék, Zsámbék 2002.

4. A kétszázéves martonvásári iskola, írta Tóth Tihamérné

Ma és Holnap XVII. évfolyam 1989. 1. szám.

5. Pappné Bordi Anna dokumentum-gyűjtemény adományozása és közlései.

6. Tóth Iván tanár úr közlései.

7. A képeket és forrásokat gyűjötte:Toman Ilona.

Martonvásár, 2003. december 16. Beethoven Általános Iskola Tantestülete

Lap tetejére


Martonvásár temetőjében pihenő pedagógusok

2003-ban a Dobos Károly Nyugdíjasklub felkutatta a helyi temetőben nyugvó tanárokat és tanítókat. E névsort Kurucz Istvánné és Ambrus István írta alá. A már megjelent forrásokat, a fellelt képekkel és értesülésekkel egészítettem ki a tanulók és a szüleik illetve nagyszüleik segítségével.

Halottak napján emlékezzünk azokra az emberekre, akik elődeink elméit csiszolták.

Pesznekker József 1846-ban született Budán. Valószínűleg a fővárosi képezdében végezte tanulmányait. Először Somogy megyében tanított. Martonvásárra kerülésének pontos időpontját nem ismerjük. 1877-ben már itt tanított, mert egy újsághír említi, mint "akinek igazgatása mellett a nagyon elhanyagolt iskolai élet virágzásnak indult." (Székesfehérvár és Vidéke, 1877. márc. 31.)

Igen hatásos társadalmi életet élt. Évtizedekig töltötte be a Fejérvármegyei Tanító Egyesület váli körének titkári, majd elnöki tisztségét. Kezdeményezője volt a Fejér Megyei Méhészeti Egyesületnek. (Méhese az iskola udvarának hátsó részén volt.) Szinte minden martoni egyesület tisztikarában ott találjuk tevékeny tagként. Jelentős szerepe volt a községi iskola államosításában, egy képezdei évfolyamtársa révén, aki minisztériumi tisztviselő volt jelentős államsegélyt járt ki az új iskolaépülethez. Az 1906-ban elkészült emeletes iskola, maholnap már 100 éves lesz, a megye első vidéki emeletes iskolaépülete volt. Emlékezik Miklós Gergely ükunoka.

A legidősebb lány, Pusztai Margit (1878-1970). 1897-ben végzett a győri tanítóképzőben, majd hat éven át, házasságkötéséig tanított a martonvásári iskolában.

-Pusztai Jenő (1885-1921) édesapját követte az igazgatói székben. Felesége Sámson Angéla (1880-1970) évtizedekig tanított a martoni iskolában. Ő volt az első KALÁSZ (Katolikus Asszonyok Lányok Szervezete) vezetője 1936-ig. Ezután lánya vette át ezt a szerepet. Az 1938-as eucharisztikus kongresszus szervezésében jelentős szerepet vállaltak. A kongresszus megrendezése nyitánya volt a 900 éve halott Szent István király emléke megünneplésének. Lányuk Pusztai Angéla (1916-2001.), Dr. Papp Jenőné, akit minden martonvásári "Angyal néninek" szólított, 1934-ben szerzett diplomát Győrben.

A háború előtti és az alatti időszakban népművelőként szolgálta a közösséget, orvos férjének is társa volt a betegek és sebesültek ápolásában.

1945. után felvételizett a budapesti Pedagógiai Főiskola énekszakára.

Tanítási módszerét, mind az alsó, mind a felső tagozatban Kodály Zoltán zenei nevelésének eszmei-, bölcseleti elvei képezték. "Nem volt könnyű feladat, de azt tanítottam, amit szerettem és azt tanítottam, amihez legtöbb rátermettséget éreztem." - mondta erről a periódusról.

Rengeteg fellépés és elismerés fémjelezte Angyal néni pályáját, énekkarával részt vett a Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztiválon is.

Az 1950-es évek elején kapcsolatba lépett a potsdami Beethoven Iskolával, melynek eredményeként iskolánk 1954-ben felvette a Beethoven nevet. Barátságok és levelezések kezdődtek. A kölcsönös kapcsolat kiépülését jelképezte az iskolánknak ajándékozott bronz Beethoven szobor. Az 1956-os szabadságharc és forradalom helyi jelképe lehet ma már az a kép, ahol Angyal néni a lelkes martonvásáriaknak vezényelte a Himnuszt.

A Művészeti Iskolában 1988-tól 1996-ig tanított zongorát. Emlékeznek a volt tanítványok.

A közösségért végzett áldozatos munkájáért a Martonvásár Díszpolgára kitüntetéssel jutalmazták 1994-ben. Ugyanebben az évben kapta meg a Gyémántdiplomáját is.

Olvassuk a neveket: Kvassay Sándor, Bottka József igazgatók, Klincsek Auróra, Tabajdi Magdolna (Lenke néni), Olasz Adél, Mihályné Baán Margit, Pammer Lászlóné, Bucsy Gabriella, Horváth Anna pedagógusok. Foglalkozató iskola: Varga Lajos, Pápay Ágoston, és Boros Dezső igazgatók. Óvoda: Pápay Ágostonné (Margó néni).

A kutatást folytatjuk, a segítséget köszönjük.

Martonvásár temetője ezekben a napokban megtelik virágot vivő emberekkel, a sok-sok gyertyafény, elődeink tanítása szívünkben tovább él.


Lap tetejére


50 éve

Beszélgetés Papp Imréné, Bordi Annával

-Iskolánk a jubileumi évforduló alkalmából kiállítással is készült. Az aulában rendezett megnyitón díszvendégünk Anna néni volt. A kiállított iskolai tablókból a legelső 1953/54. évből származik.

Kedves Anna néni! Ezen a tablón látható, hogy te vagy az osztályfőnök. Kérem, mutasd be nekünk az akkori iskolát, az akkori életet és a tanítás-tanulás lehetőségeit.

Én 1946. augusztus 1-jén kerültem ide. Előzőleg ez a szerencsétlen falu sokat szenvedett, az egész környékkel együtt. A háború végén még háromszor cserélt gazdát. 1946-ban mindenhol a háború nyomát viselte. Az iskola tantermeiben nem volt üveg az ablakokon. Papírral ragasztottuk be, olyan papírral, amit találtunk. Ha volt zsírpapír azzal, ha újságpapír azzal. A termekben hideg volt, kabátban ültek a gyerekek is. Rövidített órák és hosszú téli szüntetek voltak. Abban az időben délelőtt-délután folyt a tanítás. Nagylétszámú osztályok voltak. Egyik héten délelőtt jöttek a nagyok, a következő héten fordítva.

A tablót nézegetve jut eszembe, hogy ez volt az utolsó osztályom, itt Martonvásáron. Kollégáim közül most már csak Erdős Stella él Budapesten és Tóth Iván itt. Stella kiváló kémia és matematika szakos tanár volt. Édesapja általános szakfelügyelő volt. Gárdonyban laktak. Mihály Sándor az akkori kultuszminiszter Ilku Pál barátja volt, mindketten felvidékiek.
Klincsek Gabi rendkívül művelt, tekintélyes és kiváló alsó tagozatos volt. Szilassy tanár úr akkor került ide, amikor a szerzetesrendeket feloszlatták, és kitették ide. Biológiát tanított.

A képen lévő gyerekek közül Deák Katalin és Jankovits Elemér rokonok. Katalin példásan tanult. Elemér cukrászként hosszú éveken át a Süle cukrászdában finomabbnál-finomabb süteményeket sütött. Édesapjuk miatt mindketten X-ek lettek. Ugyanis akkor vezették be a gyermekek származása szerint különböző jeleket a tanítási naplóban. Az X-ek nem tanulhattak tovább. Jaksó Géza szintén ilyen volt.

Rékai Laci a szívem csücske. Nagyon csekély képességű, de rendkívül ragaszkodó, szeretetteljes gyermek volt. Minden gyereket be kellett iskolázni. Laci nem tanult tovább. Ő parlamenti őr lett. Egyszer találkoztam vele a Kossuth téren. Ő az elegáns egyenruhájában én meg, mint a volt tanára. Beszélgetésünk fényt derített arra, hogy ő fizetése éppen háromszorosa volt az enyémnek. A későbbiek során le kellett volna érettségiznie. Nem tudta letenni. Ez derékba törte az életét, le kellett vetnie az egyenruhát. Elzüllött, sajnálom, hogy nem lehettem itt, amikor meghalt.

Furcsa lányként él az emlékezetemben Mayer Ibolya. A tanórákon kívüli eseményekben ritkán vett részt, inkább visszahúzódott. Cziteróczi Sanyi olyan szelíd gyerek volt, hogy a legnagyobb meglepetést okozta, hogy az elsők között disszidált, amikor lehetett. Hamar Gyuszi az akkori jegyzőnek volt a gyermeke.

Varga Ottó édesapja vasutas volt. A gyermek édesapja akarata ellenére hajós akart lenni, de akkor már elküldtük a jelentkezési lapot. Annyira győzködött, hogy utánamentem a papírnak, visszakértem, kitöltöttük és tényleg hajós lett belőle. Mihály Lászó az igazgató úr fia volt. Pammer Frigyeséket -mint nagyvállalkozó szódavízgyártókat elsőként államosították. Ezt a sorsnak soha nem tudták megbocsátani. A Bognár lányok hárman jártak ide.

Gucsek Pista már meghalt. Vele még a Pletser Tamás háza építésénél találkoztam utoljára, a famunkákat készítette. Ő és még egy tanítványom kikérték maguknak, hogy magázzam őket. Igen is, tessék engem tegezni!- kérték. Nagyon nehéz volt a Gucsek gyerekek helyzetete, mert az édesapjuk a háborúban maradt. Édesanyjuk szakácsnő volt az óvodában, majd nyugdíjas lett. Sajnos érszűkület miatt egyik, majd másik lábát is majdnem le kellett venni. Bözsi nénit meg-meglátogattam, öröm volt látni, hogy az emberi derűt nem veszítette el láb nélkül sem.

Gyermeke, Pityu is vidám volt egész életében.

-Milyen volt akkor az élete egy pedagógusnak? Mennyi volt a fizetés? Mire volt az elég?

Háború után óriási infláció volt, amikor Martonvásárra kerültem jött be a forint. A fizetésem egy szerény Rákóczi utcai albérletre volt elég, ahol kosztot is kaptam. Ezen kívül esetleg el tudtam menni Budapestre egyszer a rokonokhoz, vagy egy-két filmet meg tudtam nézni.

Minden kulturális megmozdulás az iskolából indult. Az 1848-as emléktáblát az iskola falán mi avattuk fel annak idején. Az ünnepi beszédek, sajnos már pártbeszédek voltak. Amikor felállt valaki egy köteg papírral, az ember kikapcsolta az agyát, nem figyelt oda, mert az aktuális dolgokról alig volt pár mondat. Először elmondták a nemzetközi helyzetet: kiemelték a szovjet-magyar barátságot, majd az imperialisták lehetetlen állapotát, azzal, hogy rögtön beleesnek a saját sírjukba, de azonnal. Beszéltek a szocializmus építéséről, és a begyűjtési versenyekről.  A legvégén éljenezték az aktuális akárkit.

Mi történt, mit teszik tudni a martonvásári keresztényszocialista összeesküvésről?

Hogyan látod a helyi1956-os eseményeket?

Egy reggel iskolába menet tudtuk meg, hogy az éjjel elvitték Tóth Iván tanárt. Kiss Emil postatiszt volt, őt is elvitték. Mindenféle mende-monda hallatszott arról, hogy mit tettek. Arra emlékszem, hogy volt egy szakmai továbbképzés. Elhangzott, hogy megváltoztatjuk a természetet. ?Telepítünk erdőket és akkor lesz sok csapadék.? mondta az előadó. Iván a terem végében ült és felkiáltott. Hohó! Az erdőtől nem lesz eső, ott lesz erdő, ahol több a csapadék. Általában minden előadó alulképzett ember, és a pártnak volt a képviselője.

1956 majdnem minden családot érintett, de hogy az emberek lelkében mi zajlott le, azt nem tudjuk.

Kérdeztem régi tanítványaimat, hogy zajlott le Martonvásáron a forradalom. Ahányan voltak annyifélét mondtak. Egyik tanítványom apját a Fridrich Bélát, a kutatóintézet nyugalmazott igazgatóját, Kükedi Endrét és Kiss Árpádot vallatták, durván bántalmazták, és csúnyán összeverték.

Leghitelesebb történetet Grimm Lóránt doktor úrtól és az akkori párttitkártól kaptam.

Kiderült, hogy itt Martonvásáron nem az volt, hogy üssük le a kommunistákat, vagy le a párttal, hanem az egyes személyekkel volt baj. Ott jöttek össze, ahol a Postakocsi vendéglő van, ott gyülekeztek. Elővették a nemzeti színű zászlót, elénekelték a Himnuszt, a Szózatot. Ezek nagy dolgok voltak, ezeket nem lehetett énekelni. A szovjet himnusz és az Internacionálé volt a kötelező. Azóta is, ha a Himnuszt hallom sírok, még ha említem is.

Az 50 évvel ezelőtt elballagtatott osztály után én is, elhagytam Martonvásárt. Budapesten tanfelügyelőként folytattam a pedagógiai pályámat. Nyugdíjasként visszatelepültem, s boldogan élek itt szeretett tanítványaim körében.

-Kedves Anna néni iskolánk tanulói nevében köszönjük, hogy eljött a kiállításra. Fogadja szeretettel a gyerekektől Pletser Tamás és neje által kötött virágcsokrot.  Kívánunk sok erőt, egészséget.

Martonvásár, 2004. 10. 04.                                                                         Toman Ilona


Lap tetejére


Martonvásár 1956

Beszélgetés Papp Imréné, Bordi Annával


- Mi történt, mit tudsz a martonvásári "államellenes" összeesküvésről? Hogyan látod a helyi1956-os eseményeket?

Egy reggel iskolába menet tudtuk meg, hogy az éjjel elvitték Tóth Iván bácsit. Kiss Emil postatiszt volt, őt is elvitték. Mindenféle mende-monda volt, hogy mit tettek. Azt tudom, hogy volt egy szakmai továbbképzés. Elhangzott, hogy megváltoztatjuk a természetet. "Telepítünk erdőket és akkor lesz sok csapadék." mondta az előadó. Iván a terem végében ült és felkiáltott. Hohó! Az erdőtől nem lesz eső, ott lesz erdő, ahol több csapadék van. Általában minden előadó alulképzett ember volt, és általában a pártnak volt a képviselője.
1956 majdnem minden családot érintett, de hogy az emberek lelkében mi zajlott le, azt nem tudjuk.

Kérdeztem régi tanítványaimat, hogy zajlott le Martonvásáron a forradalom. Ahányan voltak annyifélét mondtak. Egyik tanítványom apját a Fridrich Bélát, a kutatóintézet nyugalmazott igazgatóját, Kükedi Endrét és Kiss Árpádot vallatták, és durván bántalmazták csúnyán összeverték.

Leghitelesebb történetet Grimm Lóránt doktor úrtól és az akkori párttitkártól kaptam.

Kiderült, hogy itt Martonvásáron nem az volt, hogy üssük le a kommunistákat, vagy le a párttal, hanem az egyes személyekkel volt baj. Itt jöttek össze, ahol a Postakocsi vendéglő van, ott gyülekeztek. Ott elővették a nemzeti színű zászlót, elénekelték a Himnuszt, a Szózatot. Ezek nagy dolgok voltak, ezeket nem lehetett énekelni. A szovjet himnusz és az Internacionálé volt a kötelező. Azóta is, ha a Himnuszt hallom sírok, még hogy említem is.

Forum Martini 2004. október.                                                                                            Toman Ilona

 


Lap tetejére


Az EU mint interdiszciplináris tanítási téma,

önálló tanulói kutatómunkák elemzése

A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának "Az EU tanítására" kapott országos felhívására megpróbáltam összegezni és összegyűjteni, az eddig e témában szerzett és összegyűlt legjelentősebb tapasztatokat és irányított önálló tanulói kutatómunkákat.

Az EU tanítása, az önálló tanulói kutatómunkák célja:

Az eddig szerzett ismereteik alapján, a tanulók segítséggel tanuljanak meg kutatni. Őrizzék meg, és erősítsék az európai identitás érzését. Tartsák meg a régi hagyományokat és keressék -annak megtartásával - az új európai dimenzió földrajzi, kulturális, társadalmi és gazdasági lehetőségeit.

Didaktikai sajátosságok:

A harmadik évezred küszöbén a történelem- és állampolgári ismeretek tanítása ráállt az elemző módszerre. Fő didaktikai sajátossága, hogy a tanulókat önálló ismeretszerzésre serkenti. Az európai viszonyok, az adott témák, az analízis-színtézis, a rész és egész viszonyának érzése a diákokat élményhez juttatják. A megtörtént dolgok vizsgálata segíti a tanulót, hogy végig menjen egy valós megismerés útján, és azon keresztül jusson el a végső következtetésig, a kutatott területről alkotott saját véleményig.

Kereszttantervi, tantárgyközi szint:

Az európai dimenzió tanítása során nagy jelentősége van a diszkusziónak, a megbeszélésnek, a kommunikáció különböző csatornáinak. Ezen a téren jelentős szerepet kap:

a tanári érdeklődés kisugárzása a tanulókra,
a tanulói közösség véleményalkotó tevékenysége,
a tanulót körülvevő felnőtt társadalom világnézete,
a tanuló kutatási területét felölelő könyvtárak és könyvtári szakemberek ajánlásai,
a tanuló irányított érdeklődése,
a tanuló önálló gyűjtőmunkája,
a tanuló irányított sajtó- és médiafigyelése,
az új számítógépes lehetőségek, az Internet és az,
az átélt európai identitásérzés.

Az EU tanításánál kommunikáció különböző csatornáin kapott rendszert meg kell vitatni, és el kell jutatani egy álláspontra, olyan álláspontra, amit még nem zárt le a történelemtudomány, mert a közelmúlt, jelen vagy már a közeljövő a kutatási terület.

Történelem- és állampolgári ismeretek szaktárgy felkészültsége mellett ma már a tanulók is rendelkeznek más tudományágak és tantárgyak bővebb ismereteivel is. Jelenleg a gyermekek jelentős százaléka rendelkezik saját mobiltelefonnal és számítógéppel. Tanulják az ECDL számítógépes modulokat. A szövegszerkesztést, az adatbázis-kezelést, a prezentációt, a táblázatkezelést, az operációs rendszereket, az IT alapismereteket és az információt, kommunikációt. Ma már nem okoz a tanulóknak sok fejfájást az Internet használata, a képbeillesztés, vagy a szövegszerkesztés.

Nagy jelentősége van az európai dimenzió oktatásánál a tanár és a tanár kartársak összehangolt munkájának. Az EU dimenzió tanításánál jelentős összpontosítás tapasztalható:

a magyar irodalom,
a magyar nyelvtan,
a számítástechnika,
az idegen nyelv,
a matematika
a fizika,
a földrajz,
a biológia,
a vizuális kultúra,
az egyéb művészetek tantárgyakban.

 

Az európai különbségek egysége:

"Nincs jobb kombináció, mint a brit találékonyság, a francia szellemesség, az olasz konyha, a német tökély, a spanyol realizmus, a holland szerénység, a skandináv őszinteség." (Richard Hill)

Az Európai Unióban folyó jogharmonizáció, a piacok egységesítése magukban rejtik azt a veszélyt, amelyektől egyes politikai és civil szervezetek nagyon félnek, vagyis egyes országok elveszítik:

-saját identitásukat,

-saját kultúrájukat,

-saját nemzeti önrendelkezésüket.

Azonban félelem helyett tudomásul kell venni, hogy történelmileg Európa bizonyos szempontokból mindig egységes volt. Ezekre ma is büszke és megtartásában tradicionálisan ragaszkodik. Ilyen

a 2000 éves kereszténység (individualizmus, hittérítés, szentek, névadási szokások, télapó.)

a közös kultúra (zene, építészet, művészet, filozófia)

a keresztény kultúrával elterjedt írásbeliség.

Az egységes identitás mellett mindig jelen volt a sokszínűség, egyes nemzetek saját több évszázados kultúrája és múltja, ami színesíti, és vonzóbbá teszi földrészünket.

Tanulóink, amikor egy-egy történelmi kor szakkifejezéseit tanulják, mindig a jelenbe is behelyezik azt. Pl. kolostor, bankáros, mester, pénzváltás, hitújítás stb.

A tanuló esetenként nem veszi észre, hogy szinte hobbiként beszél egy-egy témáról. A tanár a tanulói érdeklődés aktivitásában, további felkeltésében és irányírásában játszik szerepet.

Önálló tanulói kutatómunka:

Az önálló kutatómunka nevelési, pedagógiai és módszertani előnyei a XXI. században nélkülözhetetlen eredményekkel kecsegtetnek (lásd mellékletek).

1. Nem mindegy, hogy a tanulók érdeklődését, megszerzett ismereteit parlagon hagyjuk-e heverni, vagy hozzásegítjük egy új, a mai technikát és technológiát alkalmazó, szélesebb látókör felé vezető elemző-összegező munka felé.

2. Nem mindegy, hogy a régen bevált nevelési, pedagógiai és didaktikai módszereket felhasználjuk-e és alkalmazzuk-e? Ugyanakkor fontos, hogy a tanár is lépést tudjon tartani a modernkor vívmányaival. Tudjon megfelelő vitapartner lenni a gyermekek szemében. Tudjon hivatkozni a vonatkozó irodalomról. Tudjon különböző előadásokra, előadókra, vagy épp a média egy-egy szereplőjére irányítani a figyelmét.

3. A XXI. század elmagányosodását megelőzve, megpróbáljuk a tanulókban kialakítani a különböző eszközök, tudományok, emberek és ismeretek között a jól használható "szaknyelvi" kommunikáció kialakítását. Megpróbáljuk az egyszerű és az összetett közötti kapcsolatrendszer kölcsönösségét felfedni.

4. Tudjanak megfelelő helyen fellépni, kutatni és kérdezni. Legyen az a könyvtár, más szakot tanító tanár, szülő, rokon vagy ismerős.

5. Az alapvető képességek /írás, olvasás, számolás, tanulás/ gyakorlásán túlmenően elsősorban az élethosszig való tanulás ízének fontosságára jönnek rá. Ennek során elsősorban az irányított társalgási csatornák ismételt használatával, egy témában való elmélyedés gyakorlásával a felsőbb iskolai kutatómunkák előgyakorlatát végzik. A megfelelő értesülés megtalálásával, a válogatással és annak felhasználásával az együttműködés magasabb fokát élik át. Itt már problémamegoldással kapcsolatos készségek, és képességekről van szó.

Motiváció:

A tanulók óra alatti, vagy utáni érdeklődései adják a lehetőséget a tanárnak, hogy önálló kutatómunka felé irányítsa a gyermek figyelmét.

A tanárnak igen nagy a felelőssége, amikor a tanuló által választott önálló kutatási terület rendezésében segít.

Az otthoni kutatómunka során a "fellelt irodalomból" a tanulók új összefüggésekre derítenek fényt. Tanári segítséggel ezekből új grafikon, képmontázs, kronológia, térkép vagy esszé születik.

A tanulók az önálló dolgozatokat kézzel vagy géppel írták, a fedőlapot tervezték. 3 alkalommal mutatták be az elképzeléseket. Illusztrációkat használtak. Felhasznált irodalom van a dolgozatok végén.

A benyújtott dolgozatok leadása előtt felkészültek a kutatott terület anyagából. Társaik, osztálytársaik előtt erről be kellett számolni. A kisbeszámolóra vázlattal kellett készülni az adott témából. A vázlat mellett a felhasznált könyveket, folyóiratokat és újságokat az adott oldalon könyvjelezve az idézetekhez, képekhez, beszámozva érkeztek. Minden megoldás engedélyezett a téma érdekessége érdekében.

A tanulók gyakran írtak a táblára Internet címeket az EU információkról és a kutatott témákból.

A diákok egymás előtt bizonyították előadó-képességüket, ami kamaszkorban nagy tanári segítséget és támaszt igényel. A kiadott feladat eltereli a figyelmüket - a személyes és a szereplés zavarától, a kamaszkori gátlásoktól -, megmutatkozik a saját egyéniségük. A tanórákon, az előadott kisbeszámolók után - a tanárral megbeszélt és sokszorosított -, otthon készített keresztrejtvény, lottó vagy bingószelvény - egyéni, gyors megoldása a diákokat is, a társaik által adott sikerhez jutatta. További érdeklődést váltott ki a témák iránt az osztálytársakban. Így az év folyamán több otthoni kutatómunkára volt jelentkező. Egy-egy eredményes önálló tanórai tanulói kisbeszámoló az önbizalom további erősödését szolgálta.

A mai világban szubjektív segítség és érzelmi ráhatás nélkül nyers, összefüggéstelen lenne az EU dimenziójának megértése.

 

Iskolán kívüli és családi kapcsolatok:

Fontos tény, hogy iskolán kívül, adott témában, kutatási céllal különböző tudású, iskolai végzettségű és korú emberekkel kellet a tanulóknak kapcsolatba lépnie. Ez időigényes feladat, mivel a gyermekeknek mindenképp be kell számolni a szülőknek, hogy hova, mikor és miért megy. Bizonyos esetekben a szülő véleményére is szükségük van.

A családi életben, mivel ma már mindenki siet, egymásra kevés idő marad. A szülő - látván, hogy a gyermeke hasznosan tölti az időt -, örül, hogy gyermeke "okos" feladatot végez. A jól sikerült feladatért kapott dicséretnek örül, ez tovább erősíti a családi életet.

A gyermek, miután meg tudta fogalmazni, hogy mi a feladata és mi után érdeklődik, több felnőttel került érintkezésbe, akik a kérdéseikre válaszoltak. A tanulókban ezek a jelzések pozitív, önbizalom-erősítő jelként hatottak, mert észrevették, hogy őket "felnőttként" kezeli a "felnőtt társadalom". Későbbiekben véletlen találkozáskor is rákérdeznek a megkezdett témára, érdeklődnek az újabb eredmények iránt.

 

Európáról módszeresen:

A XXI század új kihívásokat, új dimenziókat, tudományos kutatásokat és új politikai lehetőségeket kínál. A tanulókkal minden lehetséges módon szükséges ismertetni az EURÓPAI UNIÓ nyújtotta lehetőségeket.

A tanulók házi versenyek és dolgozatok után különböző "EURÓPA VERSENYEK" felhívásaival érkeztek. Ezek a felhívások több hónapos kutatómunkát, rendszerezést igényeltek.

A diákok vázlatokat készítettek, könyvtárat, más tanárokat, kutatokat kerestek fel. A készülő dolgozatokat több alkalommal mutatták be. Először a vázlat és a felhasznált irodalmak, majd ezek kibontása következet, végül a felhívásokhoz szükséges "európai dimenzió" megragadása volt a fő cél.

Mellékletben szereplő egyes tanulói munkák európai I. helyezést értek el, mások különdíjat vagy dicséretet kaptak. Értékes tartalmuk, kivitelezésük és belefektetett munka alapján válogattam a mellékletbe. Bizonyára nehéz lehetett a döntés a tanulói munkák díjazásában, főleg, ha egy éven belül egy osztályból több munka érkezik. A tanulók oklevelet és érmet kaptak, az Interneten olvashatóak az eredmények. A dolgozatok nyomtatásban nem jelentek meg.

Büszkeség tölt el, hogy a dolgozatok megírásával a tanulók maradandó élményt szereztek, és mindez tovább színesíti Európa gazdag palettáját.

Illyés Gyula szavaival élve:

"Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk, tudnunk kell, hogy kik vagyunk, és honnan jövünk."

 

Mellékelt tanulói munkák:

Magyarország bemutatása az Európai Tanácsnak

Készítette a Bosnyák Mihály és a 7.b

Európa verseny I. hely

Európa közel a csillagokhoz

Készítette: Dávid Anett

Európa verseny I. hely

Beethoven és a Brunszvikok

Készítette: Bakonyi-Kiss Gábor

Mutasd be hazádat Európának verseny különdíj

A martonvásári Brunszvik-kastély

Készítette: Bondor Adrienn

Mutasd be hazádat Európának verseny

A martonvásári kastélypark

Készítette: Csobaji Gáspár

Mutasd be hazádat Európának verseny

A martonvásári Postakocsi vendéglő

Készítette: Szénási Tamás

Mutasd be hazádat Európának

A martonvásári Óvodamúzeum

Készítette: Mihovics Sára

Mutasd be hazádat Európának verseny különdíj

EURÓPA

Gyermekvers

Írta: Dávid Anett

 

Felhasznált irodalom:

 

Szabolcs Ottó: A történelem megismerése és a tömegkommunikáció

Bp., 1997. Módszertani Lapok, Történelem, OKSZI XXXVIII: évf. 1. sz. 23-27. p.

2. Szabolcs Ottó: A tantárgyi koncentráció kérdéséhe

Bp., 1999. ELTE BTK és MTT Tanári Tagozata kiadványa 11-48. p.

Komáromi Gábor: Történelem az Interneten

Bp., 1998. Kossuth Kiadó 148 p.

4. Lőrinc László: Életmód történet II. Középkor

Bp., 1999. AKG Kiadó 292 p-

5. Richard Hill: Mi, európaiak

Bp., Geomédia Szakkönyvek 462 p.

6. Európa ma és holnap

Szerkesztette: Izikné Herdi Gabriella- Palánki Tibor

Bp., 1998. Balassi Kiadó 179 p.

7. Európai identifikáció - nemzeti identifikáció a történelemtanításban

Szerkesztette: Szabolcs Ottó

Bp., 1999. ELTE BTK és MTT Tanári Tagozata kiadványa 83 p.

Martonvásár, 2006. április 21.


Lap tetejére